Alkotmányosan kellene biztosítani az anyanyelven való haldoklás jogát, mert ebben az állapotban az utakat le kell rövidíteni, közém és a tárgy közé már nem iktathatok tolmácsot, ilyenkor a szónak azonosulnia kell azzal, amit megnevez, ahogy az almára feszül rá a héja, ...
(Bodor Pál, Magvető, 1986: 16.)
Ha az utolsó vót anyanyelvű ember lennék a földön, halálom óráján nem lenne kihez szólnom; az lenne csak az igazi monológ: hermetikus műremek...
(uott 21.)
...a világból annyi a miénk, amennyit megnevezünk belőle. Ez az igazi honfoglalás.
(u.ott 30.)
Tekerjetek a szavaimba - mondanám, ha nem émelyednék a pátosztól. (...) Zuhanás az anyaföldből - az anyanyelvbe.
(u.ott 30.)
Van, aki nem tud saját gondolatai koturnusára állni és körbenézni a világban: neki csak a maga kis vadászérdekének megfelelő lőrés jut.
(u.ott 200.)
