...De van az a másik: a rühös magány. Ami kiüt a bőrön, a nézésen, a járáson, a mozdulatokon. Amit mindenki meglát, egy nő, egy gyermek, egy pincér. S elhúzódnak tőle. Veszedelmes ember. A nyájon kívül él. Miért? Szegény, lehet, hogy fertőző; egyedül él.
Bébi vagy az első szerelem
2009.02.24. 11:54Címkék: márai sándor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://jomondatok.blog.hu/api/trackback/id/tr23961555
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
