Olyan nyelvet beszélek, amelyet csak én értek meg egyedül, senki más, mint ahogy mindenki csak a saját nyelvét érti meg, és aki azt hiszi, megérti, az tökfilkó vagy sarlatán. Ha komolyan beszélek, nem értik meg, de mindenképp félreértik, a színvonalas szellemességhez, úgy tűnik, nincs recept. Így hát mindenki, függetlenül attól, hogy kicsoda és mit csinál, mindig önmagára utalt rémálom.
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások, Ab Ovo 2007.)
In memoriam Márai Sándor
(Kassa, 1900. április 11. - San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.)
csak találomra:
A gazdag kényszerűen mindig csak a pénz óvszerével közelít az élet örömeihez.
(A szegények iskolája, 1933)
Gondolkodni nehéz, ezért a legtöbben ítélnek.
Az emberi szív olyan csodálatos, hogy néha egy apróhirdetésben is tökéletesen ki tudja fejezni magát.
(Mágia: Az árva, 1941)
Shakespeare nagysága, amikor "hősöket" mutat be, és közben röhög.
(Naplók)
Nemzet nélkül minden értelmetlen. Olyan, mint a család. Kapzsi, buja, hazug emberek összessége a család is. De család nélkül nem jó élni. Igaz, családban sem jó élni. Mégis, mikor nincs család, nincs értelme az életnek.
-//-
A siker csak bizonyít, nem igazol.
-//-
Igazán felnőtt ember az, aki megtanul unatkozni anélkül, hogy megsértődnék ettől az állapottól.
-//-
Két napig egyedül vagyok a gyerekkel. Hosszú ideje először érzem, hogy úri társaságban töltöm időmet. Csak a lényegesről beszélünk, mint a nagy szellemek és az elsőrangú emberek vagy szuverének. Miről hát? A halálról s arról, hogy a kis boci szopott délelőtt, s nyúl foga alatt ropog a széna. Természetesen ő is író lesz, ezt már tudtomra adta. Milyen író? - Népies - mondja. - És maga lesz a turbános.
-//-
A rossz irodalom tanította meg… hazudni a nőket, dölyfösködni és becsvágyuk után rohanni. A férfi: okosabb, ha kalendáriumot olvas.
(Szindbád hazamegy)
Nekivágok hát és bejárom a Nem útvesztőjét, (...) amely azt firtatja, hogy az írás micsoda és hol van, s amely azt feszegeti, hogy maga az írás mennyire lehetetlen...
Enrique Vila-Matas
ford. Pávai Patak Márta
Geopen, 2008
Egy kerületi kapitányságnak szóló nagyobb jelentés diktálása közben az irodában. A végén lendület helyett megakadtam, és nem telt tőlem más, mint hogy Kaiser gépírókisasszonyra bámuljak, aki szokása szerint nagyon felélénkült, a székét igazgatta, köhögött, az asztalt kopogtatta, és így az egész szoba figyelmét felhívta szerencsétlenségemre. A hiányzó ötletet így most még az is felértékeli, hogy a nő lecsillapodna tőle, és minél becsesebb, annál nehezebb megtalálni. Végre rálelek a „bélyegezni” szóra és a hozzá tartozó mondatra, de még a szájamban reked az egész olyan undorítóan, olyan szégyent keltve, mintha nyers hús volna, belőlem kihasított hús (oly nagy fáradtságomba került). Végre kimondom, de bennem marad a nagy rémület, hogy a költői munkához minden kész bennem, és az ilyen munka mennyeien feloldozna, ténylegesen életre keltene, miközben itt az irodában egy nyomorult aktához kell kiszakítanom egy darab húst ekkora boldogságra képes testemből.
Európa, 2008.
Tildát egyáltalán nem érdekelte a jövő, így aztán óriási tehetsége volt a boldogsághoz.
...A tejeseember már régen nem hajlandó kivinni a tejet, ami csak nyomatékosabbá teszi azt a korábbi észrevételemet, hogy a hajó emberi lakóhely céljára nem alkalmas, ...
(Peneleope Fitzgerald
Magvető, 1982: 185
ford. Kada Júlia)
Az állam, a város és az egyház már rég kudarcot vallott ezekkel az emberekkel, és rég le is mondott róluk. A Scherzhauserfeld-telep lakói réges-rég lemondtak, és nem csak a környezetük, ez a perverz csalás- és ízléstársadalom mondott le róluk, hanem ők maguk is, a Scherzhauserfeld-telep lakói is réges-rég lemondtak önmagukról.
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások, Ab Ovo 2007.)
Jelentkezz Evocátornak!
Részletek a jobb oldali linkeknél: Segédlet - a poszt szerkesztéséhez
A regisztrációhoz email-cím szükséges: írj levelet a posztíró nevére kliklelve
Az Isten nem válaszolt neki; s ő nem volt elég gazdag már, hogy kielégítse a párbeszéd egy néma Istennel, hogy mindig csak adjon és sohase kapjon. Néha kedve volt sírni, mint gyermekkorában, jelenést kívánt, mint a szentek; bálványra lett volna már szüksége, mint egy látcsőre, amely az Istent közel hozza hozzá. Az ember, ha már nem fiatal, az Istennel együtt sem elég többé önmagának. Timárban földerengett az élet titkos igazsága: hogy csak az él igazán, aki másért él. A szeretet az Isten grádicsa.
(Szépirodalmi, 1982; 411. o.)
A kultúra az amatőrök dolga. Én nem tarthatok fönn ráfizetéses üzletet. Shakespere profi volt!
(Penelepe Fitzgerald
ford. Kada Júlia, Magvető, 1982: 12.)
A révész krétával felírta kunyhója ajtajára az aznapi járatokat, de a kunyhó a túlsó parton volt, így hát Hardborough-ban soha senkise se tudhata biztosan, mikor indul a csónak.
(u.ott 14.)
Ha mindent ért, ellustul a elme.
(103.)
Ahogy a vonat elindult a állomásról, ő csak ült a helyén, mert a város, melyben élt csaknem tíz évet, nem akart könyvesboltot.
(utolsó mondat, 158.o.)
Egy ember mindig több, mint két ember vagy sok ember.
(Lazi, Szeged 2006 7. old. 3.sor)
Tetszéssel vagy nemtetszéssel nem lehet vitatkozni.
(uo. 38.old. 11.sor)
A divat jellegéhez az is hozzátartozik, hogy csak egy portékára terjed ki az érdeklődése, arra, amit véletlenül eléje tesznek, amit mindenki visel, amit szokás és illendőség jónak tartani, de választásra, ítéletre, önálló ízlésre képtelen.
(uo. 41.old. utolsó bekezdés)
Az embernek van keze, amin, ha úgy tartja kedve, akár állhat is. Ez a mi kiváltságunk. A halandó testnek ez az egyik örömforrása. És istennek ezért van szüksége ránk. Mert az Örökkévaló szereti a kezünkön keresztül érezni a dologokat.
(Izek, imák, szerelmek
Ulpius-ház 2008
ford:Balázs Laura)
Elővettem a naplómat a legújabb rejtekhelyéről, a fésülködőasztal alól, és az ágyra dobtam. Sejtettem, hogy az ópiumszívó is így készítheti elő a pipáját.
A nap melege olyan, mint egy férfikéz a mellemen.
Anaïs Nin naplójából,
Kalligram, 1994:162., 211.
ford. W. Tóth René
Ahhoz hogy hazakísérj, nem olvastál / elég Örkényt.
versrészlet
Szuda M. Barna: Versek, rokkák, levelek
Hekáté, 2008
Béka volt. De milyen béka. Soha ezelőtt nem láttam olyant. Szőrök voltak a testén. A szemeiből zöldes lidércfény világolt. A teste halotti bűzt terjesztett. Undok nagy szájából csak úgy ömlött a rémületes hangok áradata. Mintha valami felsőbb hatalom parancsára végezte volna pokoli énekét.
(Csáth Géza: Lidércálmok, Lazi, 2000.)
...minden nővel kapcsolatban ostoba előítéleteim vannak, kivéve a szőkéket.
(Köpd le, aki rólunk kérdez
ford. Radics Viktória
Valahogy öreg vagyok. Amikor a heroint nézem. Öreg vagyok, évekig aludtam. Meg-megrándultam álmomban, aludtam és most pontot teszek a végére. Egyesülök a földdel. Mint egy villámhárító.
(u.ott)
És a zene, amit játszottunk, ragtime volt, mert ez az a zene, amire Isten táncol, ha senki sem látja. Amire Isten táncolna, ha néger lenne.
(Helikon 2003:12
ford. Kertész Noémi)
Nincs a jótékonyságnak még egy olyan erős ugródeszkája, mint a rossz lelkiismeret.
(Árkádia, 1989
ford. Szinnai Tivadar)
Richard mélyen hörgő lélegzettel aludt. Jól tudtam, hogy ha fölébred, megöl mindannyiunkat, hogy rá fog ütni öklével édesapánk szomorú arcára, hogy a hajuknál fogva végigvonszolja kis húgaimat az udvaron.
(Csáth Géza: Lidércálmok, Lazi, 2000.)
A szerencsétlen öreg iszik, mint a gödény - mondta. - Életemben nem láttam még ilyen kolduszegény embert. Tudjátok, mivel issza a pálinkát? Kaviccsal. Az anyám életére esküszöm! Sós vízbe mártja, szájába veszi, megforgatja és a földre köpi őket. 'Jadegombóc molnármártással', így hívja.
Európa, 2002
ford. Gulyás Adrienn
Annyira nem kedvelem sem az ismerősöket, sem a villákat, sem a szigeteket. A szigeteteket a legkevésbé. Feltrancsírozott táj.
Apropó, a lelkész miért mindig a hátsó ajtón át megy be a templomba?
Háromféle ember van: A gondolkodó, a firkász és a birka. Persze a gondolkodók zöme firkász, a firkászoké meg birka, de ez most másodlagos… a lényeg: a gondolkodók dolga, hogy kiderítsék az igazságot. Csakhogy az igazság olyan mint a Nap: értéke kizárólag a távolságban rejlik. Ha a gondolkodókon múlna, a Földet a Napba korányoznák, tevékenységük meg is rémíti a birkákat, ilyenkor jajveszékelni kezdenek. A firkászok dolga, hogy közvetítsen a 2 réteg közt, hogy megtartsa helyes távolságot az igazsággal. Az a jó firkász aki együtt gondolkodik a gondolkodókkal, és és együtt érez a birkákkal. És megvédik a birkáktól a gondolkodókat, a birkákat pedig az igazságtúladagolástól.
(Scolar, 2008,
1. kiad. 1905)
A keze az asztalon, az enyém is… És hirtelen megérinti a kezem, és én az övére teszem a kezem. És így ülünk. De abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, alighogy a kezére tettem a kezem, mindez egyből kevés lett. Látod, nincs egy pillanatnyi boldogság sem. Csak még nehezebb és fájdalmasabb minden.
Gabo, 2006: 179.
ford. Abonyi Réka
Szeretnék mindenütt elásni valami értékes dolgot, ahol csak boldog voltam, s aztán, ha öreg leszek, és csúnya és nyomorult, visszajöhetek, és kiáshatom, és megint emlékezhetem mindenre.
(Magvető, 1973; 41. old.
ford. Ottlik Géza)
Nekem ne mondják azt, hogy ez az Éden
ha a vásárra a bőröm én viszem.
És azt se, hogy a szerszám, mivel éppen
a csalást csapdossák nem a péniszem.
(Bp., 2006 Váci Mihály Kör
Alanyi jogon c. versből)
…és mindig legyen a szót kivel
mondani újra megtanuljam”
(Mindig legyen…)
…azzal, hogy könyvmollyá váltam, szerényebb is lettem. Szerettem könyveket olvasni, de nem szerettem beszélgetni róluk másokkal … Az olvasás persze vágyat ébresztett bennem a beszélgetésre, ám ezt a beszélgetést a könyvek folytatták egymással a fejemben. Észrevettem, hogy a könyvek, melyeket valósággal faltam akkoriban, néha sugdolóznak egymás között; a fejem így aztán afféle zenekari árokká vált, melyben a hangszerek egymás hangjára rezonáltak, és rájöttem, ennek a fejemet betöltő muzsikának köszönhetően képes vagyok elvilesni az életemet.
Azzal érvelt, hogy az ő logikájukat követve a kastély nem is létezik, mivel az egész kastély nincs se Morvaországban, se Magyarországon, így aztán mindenestül mentesülnie kéne az adózástól, sőt ha már itt tartunk, az ügyeibe való minden beavatkozástól. A felmérők belemerültek vaskos jogi könyvükbe, majd egy elfeledett, kilencven éves lex terrae-vel hozakodtak elő, mely kiköti, hogy egy szökevényt nem lőhetnek le egyik szomszédos ország katonái sem, ha az pontosan a határvonalon áll. Mert ha az egyik területén álló lábát lövik meg, így a törvény, a sebből elkerülhetetlenül vér folyik a másik ország területén lévő testrészére, amely testnedv-szállítás egyértelműen a Jogtalan Folyadékszállítás Törvényének hatása alá esik.
Thomas Wharton: Szalamandra, Palatinus, 2003
ford. Pék Zoltán, 27. o.
Utolsó kommentek